A PPKE Régészettudományi Intézetének júliusi háromhetes ásatásán túl októberben újabb feltárásra nyílt lehetőségeünka zamárdi-rétiföldeki avar kori temetőben, ahol a nyári kutatási terület folytatásában haladtunk kelet felé. Annak a közel 50 sírból álló, a 7. század 2–3. negyedére keltezhető sírcsoportnak a további temetkezéseit tártuk fel, melynek első sírjai már júliusban előkerültek. A most feltárt 31 régészeti objektum között 26 avar kori sír, 4 üres gödör (egykori, a sír felderítését célzó kutatógödör) és egy kelta sír volt. Az avar kori temetkezések között most is a legérdekesebbnek a ló és lovas külön sírba temetett sírpárjai bizonyultak, melyekből ez alkalommal hármat tártunk fel. Ezekben a korábban általunk feltárt lósíroktól eltérő jelenségeket figyeltünk meg: A férfisírok lábánál a lovak számára megásott, a sírral többnyire azonos tengelyben lévő, sekélyebb gödrökben, a sarkoknál cölöpnyomok kerültek elő, melyek sírépítmény alkalmazására utalnak. Hasonlók nyomokat a temető korábbi évtizedekben feltárt lósírjainál is gyakorta dokumentáltak. Ezzel ellentétben azonban teljesen új jelenségként egy új temetkezési szokás jelentkezett. A lósírok keleti, azaz a lófej felé eső rövidebb oldalánál egy-egy ovális nyílású, enyhén ívelt oldalú, teknős aljú gödör került elő, melyek szinte a sírok jelentkezési szintjében már láthatók voltak. Sötétbarna-fekete, zsíros betöltésük szerves anyag egykori jelenlétére utalt. A gödrökben, körben lószerszámvereteket találtunk. Arról lehet szó, hogy a gödörbe beletekerve külön helyezték el a kantárzat egy részét, a fejkantárt (a farhámra utaló leletek a lóvázakon kerültek elő).
Az egyik lósírban két, párhuzamos helyzetben fekvő egész ló volt, mely az avar korban a ritkán előforduló jelenségek közé tartozik. Két lósírhoz tartozó férfitemetkezésben a vasszerelékekkel összeállított koporsókon kívül fa sírkamra nyomait is sikerült dokumentálnunk.
A sírokból származó leletanyag jellegzetesebb darabjai a II. (fogazott) germán állatstílussal díszített tárgyak körébe tartoznak. A három lósírból aranyozott ezüst és aranyozott bronz, kőbetétes lószerszámveret-garnitúrák származnak. A ló-lovas sírpárokat mintegy körbe véve szegényebb férfitemetkezések, női és gyermeksírok helyezkedtek el. Több női és gyermeksírban volt edénymelléklet, melyek a sírok koponya felőli sarkában, a temetkezések, illetve a koporsók jelentkezési szintje fölött kerültek elő. Helyzetük és a környezetükben megfigyelt kevert betöltés arra utal, hogy az edényeket valószínűleg utólag ásták bele a sír sarkába.
Az avar kori sírok alatt egy kelta sír maradványa került elő, melyet valószínűleg már az avar sírok kirablása során megbolygattak. A sírban egy nő csontvázából csak a jobb lábszárcsont és a lábfejcsontok maradtak meg. A bokáknál öntött bronz lábperecek kerültek elő. A jobb lábfej végében két edény állt, a bal lábfejen egy fél disznó váza hevert.
Az ásatás Zamárdi Város Önkormányzata és Gáspár Zoltán vállalkozó támogatásával valósult meg, az Intézet hallgatóinak részvételével. Mindenki munkáját, segítségét köszönjük!
Balogh Csilla régész
A nyári hőség után verőfényes őszi napsütésben folytattuk a Kárpát-medence máig ismert legnagyobb sírszámú avar kori temetőjének feltárását Zamárdi-Rétiföldek lelőhelyen.
A munka most is kemény volt, sok köbmétert kitermeltünk…
...noha általában sikerült megtalálnunk a lehető legkényelmesebb (és leghatékonyabb?) sírbontási pozíciót.
A jól kiérdemelt pihenéshez is adottak voltak a feltételek (mint mindig).
A feltárt 26 avar kori sír között lévő három, ló és lovas külön gödörbe temetett sírpárja bizonyult a legizgalmasabbnak.
Az egyikben eredetileg két, párhuzamosan elhelyezett egész ló feküdt. A sírt bolygatták, s ennek során az egyik lóváz részben megsemmisült.
A lósírokban cölöpszerkezetű sírépítmények nyomai kerültek elő.
A veretekkel díszített fejkantárt külön gödörbe helyezték el, a ló koponyája közelében.
A vereteket körben, a gödör fala mentén találtuk.
Meglepetésként egy kelta női sír maradványa került elő. A sírt valószínűleg az avar sírokat kirablók bolygatták meg.
A nő bokájánál előkerült öntött bronz, csuklós lábperecek bilincsszerű súlyt jelenthttek…
Az időjárás hűvösebbre fordultával a szomszédos barátaink (KISS-ÉK) jóvoltából a frissítő kávé mellé melengető tea is került.
Így végül is nem csoda, hogy most is jókedvűen teltek a munkás hétköznapok…
Minden pillanatot igyekeztünk kihasználni, ha más feladat nem volt, akkor a sátrat söpörtük…
Eredményes három hetet töltöttünk ismét Zamárdiban, s reméljük, hogy még sokszor leszünk „vendégségben” az avaroknál!
